Kandalló vagy kályha? Melyiket válasszam?
Ez a leggyakrabban előforduló kérdés, mivel kevesen ismerik a két szerkezet közötti alapvető különbségeket.
Röviden összefoglalva:
A cserépkályhában a tüzeléskor keletkező forró füstgáz egy hosszú, több méteres füstjáraton keresztülhaladva jut a kéménybe. Ezalatt a hő nagy részét átadja a kályha belsejében lévő tégláknak és a külső csempefalnak. Ez persze hosszú idő, a begyújtástól számított 1-1,5 óra kell a kályha teljes átmelegedéséhez. A felvett hőt azonban sokáig, egyenletesen sugározza, így elegendő naponta egyszer, legfeljebb kétszer begyújtani.
Szerkezeti kialakítása miatt nagyon érzékeny a tüzelő minőségére (nedves, gyantás, lakkozott fa hamar elkátrányosítja) és a használata némi odafigyelést is igényel.
A belső építőanyagai a rendszeres használat mellett idővel elöregednek és ezért 15-20 évenként le kell bontani, s a csempéket újra felhasználva újraépíteni - ezt nevezzük átrakásnak.
A kandallóban nincsenek ilyen hosszú füstjáratok, és mivel a tömege is kisebb, így a hőtároló képessége is csekély. Viszont a begyújtás után azonnal ad meleget és könnyebben kezelhető - nemigen lehet tönkretenni. A díszes burkolat általában egy saválló acélból és öntöttvasból készült tűzteret és füstcsöveket takar, ami gyakorlatilag örök életű, nincs szükség átrakásra.
Ennél a szerkezetnél a tűztér és a burkolat közötti levegőt melegítjük fel, amit aztán a kandalló oldalain kialakított szellőzőnyílásokon keresztül a szobába vezetünk. Léteznek olyan tűzterek is, amelyeket rá lehet csatlakoztatni a lakás központi fűtés rendszerére, s így a meleg a távolabbi helyiségekbe is elvezethető.
A fentieket figyelembe véve, a cserépkályhát azoknak ajánlom, akik a teljes őszi-téli szezon alatt szeretnének fűteni vele, mert folyamatos használat mellett a leggazdaságosabb fatüzeléses rendszer, míg a kandalló nagyon praktikus lehet egy hétvégi házban, amit nem kell folyamatosan fűteni, vagy azoknak az otthonában, akik csak alkalmanként szeretnének begyújtani és élvezni a tűz látványát, melegét.
A tervezés folyamata
A legszerencsésebb, ha először egy helyszíni személyes találkozón tudok tájékozódni a megrendelő elképzeléseiről, igényeiről, rögzíteni a rendelkezésre álló terület méreteit és közösen elkészíteni egy vázlatrajzot. Ezt követően e-mailen pár napon belül elküldöm a tervezett tüzelőberendezés méretpontos látványtervét, az árajánlattal együtt. Természetesen az elküldött terven még akárhányszor lehet változtatni, a cél, hogy a kész munka ne csak megbízhatóan, jól működjön, de a megrendelőm elégedetten tudjon rátekinteni akár évek múltán is.
A terv és az árajánlat elfogadása után, a tervezési szakaszt a vállalkozói szerződés aláírása és - ha előre egyeztetésre került - az anyagbeszerzéshez előleg átadása-átvétele zárja.
Mikorra érdemes az építést ütemezni?
Házépítés, -felújítás esetén a padlóburkolat lerakása után, a falak vakolása, simítása után, de festése előtt célszerű a munkát elvégezni. Ha padlófűtést is terveztek a helyiségbe, akkor fontos, hogy a kályha alatt ne fussanak annak csövei! A legtöbb parketta elbírja a kályha súlyát és biztonságos hőszigetelése is megoldható, de régebbi épületek recsegő padlózata esetén érdemes szakember véleményét kikérni.
A beltéri tűzhelyek építése nincs évszakhoz kötve, de épülő ház esetén télen, a fagy ellen védeni kell!
Gondolni kell arra is, hogy a kész kályhát használatbavétel előtt ki is kell szárítani, ami legalább egy-másfél hét az építés befejezte után és addig nem tekinthető fűtőtestnek.
Mi szükséges az építéshez? Milyen előkészületeket igényel?
Az építéshez vízre, elektromos áramra és +5 °C feletti hőmérsékletre van szükség, kül- és beltérben egyaránt.
Ezen felül a tervezett építmény körül 2-3 m2 szabad munkaterület és útvonal annak biztonságos megközelíthetőségéhez. Az építőanyagok szállítását kisteherautóval végezzük, amelynek - ha megoldható - a közelben parkolóhely biztosítását kérjük.